A megváltozott életmódnak és technikai fejlődésnek köszönhetően életünk minden területén különböző mértékű zajhatások érnek minket. Nem kivétel ez alól a munkahely sem, attól függetlenül, hogy irodában vagy egy építkezésen dolgozunk. A különbség csupán a munkahelyi zaj mértékében keresendő, de a tartósan magas munkahelyi zaj és alapvetően a munkahelyi zaj káros hatásai előbb-utóbb észre vetetik magukat. 

A zajszennyezés az egyik legalattomosabb jelenség, már ami a környezetből érkező káros hatásokat illeti. Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a földből, a vízből és a levegőből érhetik a szervezetet az egészségre veszélyes hatások. Például a földbe kerülő és onnan az élelmiszerbe vagy ivóvízbe beszivárgó méreganyagok és a légszennyezettség egyaránt tartós károkat okozhatnak. A zajszennyezéssel és főként a munkahelyi zajjal már egészen más a viszonyunk.

A tartósan magas munkahelyi zaj egészségügyi következményei

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az 50-55 decibel feletti tartós zajszennyezés évente mintegy 12 000 idő előtti halálesetért felelős, így a problémát nem érdemes félvállról venni. Főleg annak tekintetében, hogy az egészségügyi következmények a tartósan magas munkahelyi zaj esetében nemcsak halláskárosodás formájában jelentkeznek. 

A zajszennyezés mértékétől és annak tartósságától függően károsodhat az idegrendszer, krónikus alváshiány léphet fel, ami miatt koncentrációzavar, tanulási nehézségek, kommunikációs problémák léphetnek fel, illetve a pihentető alvás hiánya miatt szorongás, depresszió is kialakulhat.

Ami a további fizikai tüneteket illeti, a fentiek mellett magas vérnyomás és magas koleszterinszint is a magas munkahelyi zaj következménye lehet, gyakorlatilag különböző szívbetegségek, például az iszkémiás szívbetegség kialakulásához is hozzájárul.

Legutóbb egyébként 2020-ban az Európai Unió publikált egy felmérést arról, hogy az unió lakossága mekkora mértékben van kitéve a környezeti zajnak. Ebbe példának okáért a munkahelyi zajon kívül az ipar és a közlekedés zajkibocsátása is a vizsgálat tárgyát képezte. A felmérés szerint kb. 113 millió uniós állampolgár van kitéve hosszú távon az 55 decibelt meghaladó, egész napos zajterhelésnek.

A munkahelyi zaj nyomában: nemcsak a magas volumen okoz problémát

Az esetek többségében a hallással kapcsolatos egészségügyi problémákat a tartósan magas zajhatásoknak tulajdonítják, amelyek leginkább valamilyen erős, éles vagy más formában, de a hallást és a fület bántó, gyakran előforduló hanghatásnak gondolnak. Pedig elmondható, hogy a tompa, monoton, állandó jelleggel ismétlődő zaj is meg tudja bolygatni az egészséget.

Alapvetően már egy irodai környezetben mérhető kb. 40 decibel mértékű állandó zajterhelés is okozhat fennakadást. Abban az esetben, ha az irodában folyamatosan nyüzsögnek, beszélgetnek, csörög a telefon, megy a nyomtató, erős nyugtalanságérzet és koncentrációzavar léphet fel.

Ennek következő lépcsőfoka az 50-55 decibel környéki tartós munkahelyi zaj, ami hozzájárul a nagy mértékű fáradtságérzet kialakulásához. 60 decibel vagy afeletti tartományban már a keringési és anyagcsere-zavarral, szívproblémákkal, illetve egyéntől függően emésztési panaszokkal is kalkulálhatunk.

80-90 decibel környékén már átmeneti és tartós halláskárosodás, efölött pedig akut halláskiesés és tartós halláskárosodás is jelentkezhet. 160 decibel környékén vagy afelett már a dobhártya átszakadását kockáztatjuk meg. 

Kik vannak a leginkább kitéve a tartósan magas munkahelyi zajnak?

A tartósan magas munkahelyi zaj problémájával leginkább az építőiparban és a feldolgozóiparban dolgozók találkoznak, hiszen itt a kötelező biztonsági előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelés használata mellett is számolhatunk a problémával.

Ugyanakkor a közlekedésben dolgozó járművezetők, vagy a zajos gépek kezelését igénylő szakmákban – mint például a nyomdaipar vagy textilipar – dolgozók, például nyomdaipari gépmesterek, gépkezelők körében is magas a tartósan magas munkahelyi zaj miatt kialakuló egészségügyi probléma kockázata.  

Ami az alacsonyabb, 40-55 decibeles tartományokban jelentkező egészségügyi mellékhatásokat illeti, ez már az irodai környezetben dolgozókat is érintheti és a dobhártya átszakadásával ugyan nem kell kalkulálniuk, hosszú távon ez a mértékű zajszennyezés is hatással lesz az életminőségre és egészségre. A munkahelyi zaj és ennek kapcsán a zajvédelem tehát olyan kérdés, amit egyetlen munkáltató sem vehet félvállról: a munkahelyi zajmérés fontos lépés.